A pszichológiai tanácsadás a mindannyiunk életében előforduló elakadások, döntésképtelenség, jól behatárolható problémák és az életkörülményekben beálló átalakulások okozta stresszel való megküzdésben tud támogatást nyújtani.
Mit jelent a pszichológiai tanácsadás és miben más a pszichoterápiákhoz képest?
A tanácsadás a pszichoterápiákhoz képest racionálisabban átlátható belső konfliktusokkal foglalkozik, elsősorban a személyiség felnőtt részével dolgozik, időtartama behatároltabb, rövidebb és az „elég jól működő személyiséggel” foglalkozik. Célja a személyiség optimális működésének, döntésképességének helyreállítása.
„Mindenki a maga életének szakértője”
Fontos hangsúlyozni, hogy a tanácsadó nem ad direkt tanácsot, nem dönt a kliens helyett, épp ellenkezőleg, az a cél vezeti, hogy hozzásegítse a személyt ahhoz, hogy újra képes legyen megfelelő döntést hozni a saját problémáival kapcsolatban.
Alapvetően személyközpontú szemlélettel dolgozom, de áthat a konstruktivista valóságfelfogás, az egzisztencialista emberkép és a rendszerszemélet.
A személyközpontú szemlélet szerint…
…minden emberben önmaga megértésének és a pozitív irányú változásra való képesség hatalmas tartalékai rejlenek. A segítő kapcsolat feladata, hogy ezeknek a tartalékoknak a mozgósítását segítse.
A személyközpontú segítő kapcsolatnak három fő jellemzője van:
1. empátiás megértés, vagyis a segítő a kliens világát igyekszik megérteni, úgy, ahogy a kliens azt átéli;
2. feltétel nélküli elfogadás, azaz a segítő nem valamilyen általa elképzelt ideál felé próbálja vezetni a klienst, hanem elfogadja őt olyannak, amilyen;
3. önazonosság, azaz a segítő nem egy szerepet vállal fel, hanem egész lényével, személyesen van jelen a kapcsolatban.
Mindez jól illeszkedik a konstruktivista valóságfelfogáshoz, mely szerint…
…ugyan létezik egy objektív valóság, de ezt egy emberi lény sem képes teljes egészében befogadni, csupán a saját tapasztalásaink és a személyiségünk szűrőjén keresztül hozzánk eljutó szeletkéjét vagyunk képesek felfogni. Ez utóbbi a szubjektív valóság.
Az objektív valóság röviden úgy ragadható meg, hogy az attól függetlenül létezik, hogy mi mit gondolunk róla.
Fontos fogalom még az interszubjektív valóság is, hiszen ez az emberi faj társadalomszervező ereje. Ilyen például a pénz. A mai világban igen gyakran nem is látjuk, nem vesszük kézbe, mégis képesek vagyunk csupán a közös hitünkre alapozva működtetni a kereskedelmet általa. De ilyen interszubjektív valóság egy világnézet vagy vallás, illetve egy családi kultúra is.
Egzisztencialista emberkép:
Az egzisztencialista filozófia mentén minden emberi lénynek szembe kell néznie az emberi lét alapvető kihívásaival, melyek a halál, a szabadság, az elszigetelődés és az értelemnélküliség.
Ezekre a kihívásokra adott válaszaink rendkívűl változatosak lehetnek, sajnos sokszor nem kielégítőek és meghatározzák az életminőségünket is. Az egzisztencializmus idősíkja a jelenné váló jövő, amit az egyén felelősséggel alakíthat és célja az önazonos létezés.
Rendszerszemlélet:
„Ha a rendszer egy eleme változik, változik az egész rendszer.”
„A egész több, mint az elemek összessége.”
Társas lények vagyunk, meghatároznak a kapcsolataink, vagy azok hiánya. Születtünk egy anyától és volt egy nemző apánk. Ha részt vesznek az életünkben, akkor a jelenlétük határoz meg minket, ha nem, akkor sajnos pedig a hiányuk. Ezt több generáció távlatában is igaz. Ide tartozik még az is, hogy a változás három szinten alakulhat ki és különböző hatásunk lehet rájuk.
Az első az „itt és most” történések szintje, a második az egyéni élettörténet és a harmadik pedig a kontextus: a történelmi kor, a természeti és épített környezet és a társadalom, amiben élünk.
Egyéni pszichológiai tanácsadás
„Az élet furcsa dolgokat produkál – néha elkél a segítség”
Az valóság észlelése során megzavarhat a kétértelműség és bizonyos gondolkodási hibák, az irreális önkép és a tapasztalatlanság is nehezítik az élhető, fentartható viszonyok kialakítását más emberekkel.
Minden ember fejlődésében kiszámítható módon jelennek meg olyan krízisek, amelyek mindenkinek hasonló feladatot, nehézséget okoznak. Ilyen a gyermekek érése, serdülése, felnőtté válása.
De ilyen a saját lábra állás, az eredendő család elhagyása, egy párkapcsolat kezdete, az összeköltözés, az esetleges esküvő, a gyerekvállalás és a kisgyerek a családban. Ilyen a munkába állás, a munkahely váltása és elvesztése is. Ilyen az idősödés, a változó kor, szeretett személyek elvesztése is.
Minden esetben előfordulhat, hogy elkél a külső támasz, mert a saját megküzdési készletünk nem elég hatékony. Ilyenkor is tud a pszichológiai tanácsadás támogatásként szolgálni.
Témák:
Pár vagy családi pszichológiai tanácsadás
„Amit Péter mond Pálról, többet mond el Péterről, mint Pálról”.„Társas lények vagyunk, meghatároznak minket a kapcsolataink. Vagy azok hiánya.A konstruktivisták azt mondják, „nincsen valódi megértés, csak szerencsés félreértések”.
